Hogyan segítik a kihívások az időszervezésed fejlesztését?

Az időszervezésünk fejlesztése nem gyorsvonat. Paradox módon ahhoz, hogy fejlesszük az időszervezésünket, rengeteg időre és energiára van szükségünk, mindemellett persze tudatosság és önfegyelem sem hiányozhat azok közül az eszközök közül, amikkel felvértezzük magunkat ebben a fejlődési folyamatban.

Az időszervezés jóval több, mint időgazdálkodási módszerek halmaza. Az időszervezés magába foglalja a tervezés minden aspektusát (legyen az különböző módszer vagy különböző időintervallum), ezt egészítik ki a klasszikus értelemben vett időgazdálkodási módszerek. Kifejezetten hasznosnak tartom a kronotípusunk ismeretét is, ugyanis a típushoz igazított napirend garantálja az igazi hatékonyságot és a lehető legjobb koncentrációt. Ezek összessége adja tehát az időszervezés jól felépített rendszerét.

Az időszervezésünk fejlesztésének első lépése mindig a felismerés. Fel kell ismernünk, hogy valami nincs rendben. Ez a felismerés sokféle lehet: nem vagyunk elég hatékonyak; rengeteget dolgozunk, mégsem érünk el valódi eredményeket; nincs elég időnk önmagunkra. Ezek a gondolatok keletkeznek egyébként a leggyakrabban, amikor valaki elkezd mélyebbre ásni az időszervezésében.

Miután megszületett a felismerés és ezzel együtt az igény, hogy szeretnénk ezen változtatni, akkor jöhet a módszerek kutatása. A módszerek alatt mind a tervezés, mind az időgazdálkodás módszereit értem. Fontos igazság, hogy nem minden időszervezési módszer felel meg mindenki élethelyzetének. Ha egy módszer nem működik, az nem a Te hibád, könnyedén lehet, hogy csupán olyan módszerrel próbálkoztál, amelyhez teljes más élethelyzet szükséges.

Ha megtaláltad és megtanultad azokat a tervezési és időgazdálkodási módszereket, amelyek valóban segítenek a Te élethelyzetedben, valóban működnek, jöhet a következő lépés. Ezeknek a módszereknek az ismerete önmagában nem fog lényegi változást elérni. Az érdemi változáshoz szükséges az, hogy ezek a módszerek beépüljenek a mindennapjaidba, azaz szokásokká alakuljanak.

Szokásokat kialakítani viszont nagyon nehéz, rengeteg idő szükséges hozzá. Sok kutatás minimum 45-60 napot tart szükségesnek ahhoz, hogy egy szokás valóban beépüljön a mindennapokba, azaz mindenféle figyelmeztetés vagy szokáskövető alkalmazása nélkül sem okoz gondot a szokás betartása.

Mi segít a módszerek szokássá alakításában?

A szokássá alakításnak több lehetősége is van, én azonban a mai blogbejegyzésben csak egyről szeretnék beszélni. Ez a módszer pedig a kihívások alkalmazása. Olvashatsz a következőkben a biológiai hátteréről a kihívásoknak, a kihívások felépítéséről, illetve a személyes kihívásaimról is. Ha érdekelnek ezek a témák, tarts velem továbbra is.

Amikor megismerkedünk egy időszervezési módszerrel, fel kell mérnünk, hogy a saját élethelyzetünkbe beépíthető-e a módszer. Amennyiben beépíthető, át kell gondolunk, hogy pontosan milyen helyzetekben tudjuk majd alkalmazni. Amikor már ezeknek az információknak a birtokában vagyunk, el kell kezdenünk gondolkodni azon, hogy pontosan hogyan is tudjuk a napjaink részévé tenni az adott időgazdálkodási módszert. Természetesen a kihívások nem csupán az időgazdálkodási módszerek esetében működnek, hanem bármilyen más cél esetében is tökéletesek, legyen az akár utazás, akár énidős elfoglaltság.

Miután megfogalmaztuk azt az időt és körülményt, amikor az adott módszer vagy cél beépíthető a napjainkba, el kell kezdenünk megvalósítani azt. Itt lép be és siet a segítségünkre a kihívások állítása.

Kihívások alkalmazásának módszere

Azt javaslom, hogy kezdjünk először rövid időtávban gondolkodni. Amikor először állítod magad valamilyen kihívás elé tudatosan, arra kell törekedned, hogy pozitív élmények és emlékek társuljanak a kihíváshoz, ezért én első körben 1-2 hetes, rövid kihívásokat javaslok, mintegy bemelegítésnek. Amennyiben ezt sikerrel veszed, jöhet az időtáv növelése: ebben a fokozatosság elvét javaslom, ezért mindig duplázzuk meg az előző távot, míg végül eljutunk a 60 napig, vagyis a 2 hónapig, ami szükséges egy-egy új szokás kialakításához.

Miután kitűzted az időtávot, fogalmazd meg konkrétan, hogy mit is szeretnél. Jelöld ki, hogy pontosan milyen módszert vagy célt szeretnél ilyen módot megvalósítani.

A következő lépés, hogy jelöld ki, milyen gyakorisággal szeretnél, illetve kell az adott módszerrel/céllal foglalkoznod: ez lehet napi szintű, de hosszabb távú célok esetében, akár havi szintű is.

A negyedik lépést a szokáskövető elkészítése jelenti: ebben tudod követni, hogy mi az, amit megvalósítottál, sikerül-e megvalósítanod a kihívást.

A poszt utolsó részében látni fogod az én példámat, végig foglak vezetni ott is ezeken a főbb lépéseken.

Miért játszanak fontos szerepet a kihívások az időszervezés fejlesztésében?

Az a legideálisabb helyzet, amikor egy-egy cél megvalósítására vagy időszervezési módszer szokássá alakítására belső motivációnk, belső indíttatásunk van. Ez azonban sokszor nem valósul meg, ami egy teljesen természetes és érthető folyamat. Ekkor kell valamilyen külső motivációhoz folyamodnunk: a kihívás például egy tökéletes külső motiváció lehet, pláne abban az esetben, ha a kihívás sikeres teljesítéséhez valamilyen apró jutalmat tűzünk. A fő hatása és pozitív tulajdonsága pedig abban áll a kihívásoknak, hogy amennyiben végig csinálod, akkor találkozol az adott cél vagy módszer előnyeivel, így ezeknek tudatában később már belső motivációd lesz az adott módszer alkalmazására vagy épp a céljaid megvalósításra.

Ha sikerül egy kihívás, megerősít Téged, hogy jó úton haladsz, emellett pedig akár az önbizalmadra is pozitív hatással lehet. Emellett pedig a sikeres kihívás, illetve a kihíváshoz tűzött jutalom dopaminnal árasztja el a szervezetünket.

A dopamin egy hormon, amit boldogsághormonként is szoktak emlegetni, nagy szerepe van a motivációban és a jutalom-érzésben is. Akkor aktiválódik a dopamin termelése, amikor valamilyen pozitív hatás éri az embert vagy jutalomra számít.

A jutalmak pedig olyan hatással járnak, hogy új viselkedésformákat, illetve új szokásokat sokkal könnyebben be tudunk építeni általuk, hiszen így az új szokásokhoz pozitív érzelem fog társulni.

Tehát összefoglalva: a kihívás és a hozzá tűzött jutalom hatására dopamin termelődik a szervezetükben. Ez mindenképpen pozitív érzésekkel jár, amiket a szervezetünk megjegyez és az új szokásokhoz ezt a pozitív érzést társítja. Ennek hatására pedig az új szokások könnyedén az életünk részévé válnak.

Egy kis személyes történet

Jelenleg két nagyobb volumenű kihívásom van, mindkettő az énidőre vonatkozik. Az első kihívás az olvasással kapcsolatos: bár imádok olvasni, néha inkább más énidős elfoglaltság után nézek. Ezen szerettem volna változtatni. Éppen ezért július közepén azt a kihívást adtam magamnak, hogy augusztus 31-ig 4 könyvet szeretnék elolvasni. Ezek a könyvek a következők: Egy csésze kávé Koppenhágában, Egy szelet torta Brooklynban, Egy krémes Párizsban, Egy csésze tea Tokióban. Ahhoz, hogy ezt a 4 könyvet elolvassam, minden nap kell vele foglalkoznom, legalább 50 oldal erejéig. Ezt kellett beépítenem a napjaimba.

Jelenleg a második könyv felénél járok, augusztus első harmadában. Ez azt jelenti, hogy be fogom tudni fejezni a könyveket, viszont minden nap olvasnom kell. A kihívás után minden valószínűség szerint elkap a lendület és már adott esetben kihívás nélkül is be tudom építeni a mindennapjaimba az olvasást.

A másik kihívásom pedig az utazással kapcsolatos: újra rádöbbentem júliusban, hogy imádom a Balatont, ezért azt tűztem magam elé kihívásként, hogy kéthavonta 1 napot a Balatonnál fogok tölteni. Ez szervezésben igényel változtatásokat, hiszen tudatosan úgy kell megterveznem a hónapomat és a heteimet, hogy lesz egy nap, amikor teljes mértékben a Balatonnál vagyok. Úgyhogy maga a kihívás is pozitív hatású, hiszen így többször lehetek a kedvenc helyemen, ugyanakkor motivációként hat az időszervezésemre is.

Facebook
LinkedIn

Ahol szintén megtalálsz

Ez is érdekelhet

A célok és az időszervezés

Elolvasva a címet, azt gondolom, megfogalmazódott benned az a kérdés, hogy mégis miről hablatyolok itt. Hát mi köze lenne egymáshoz az időszervezésnek és a céloknak?

Tovább olvasom »

Miért fontos az időszervezés?

Ezek a gondolatok már nagyon régen bennem voltak, így mindenképpen kerestem az alkalmat arra, hogy leírjam Nektek. Ugyanakkor tudtam azt, hogy ez a téma nem fér el egy Instagram-posztban.

Tovább olvasom »

Tippek a nyártervezéshez

A nyaraknak van egy sajátos hangulata, ami bennünk is különleges érzelmeket vált ki – olyanokat, amelyeket az év többi részében nem érezhetünk. Én legalábbis minden

Tovább olvasom »